Látogatóink száma 2009.10.01. óta: 401495   Jelenleg on-line: 27   akadálymentes verzió
 
 

Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának legfontosabb adatait, az adott ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket.
Az ingatlan-nyilvántartás alapegysége az önálló ingatlan, amely lehet földrészlet és egyéb önálló ingatlan. Minden egyes ingatlan helyrajzi számot kap, és tulajdoni lapot nyitnak számára. Az adatokat, jogokat és tényeket az ingatlanonként megnyitott tulajdoni lapok tartalmazzák.

Az ingatlanügyi eljárás speciális szabályait az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. Törvény (InyTv.), valamint a végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. Általános eljárási szabályok tekintetében pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a Ket.) irányadó.
Az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályai - elenyésző számú közigazgatási és egyéb jogterülethez tartozó kivételtől eltekintve - részben szintén magában az InyTv.-ben-, de döntő többségét tekintve az 1959. évi IV. törvényben a (Ptk).-ban találhatóak.

Ingatlanügyi hatóságként első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, másodfokon, felettes szervként a megyei földhivatal jár el.
Az ingatlan-nyilvántartás tényleges vezetése a járási földhivatalokban folyik. Az I. fokon hozott döntésekkel történt bejegyzések, feljegyzések, átvezetések (továbbiakban: bejegyzés) elleni fellebbezést elbíráló megyei földhivatal által elrendelt bejegyzéseket is a járási földhivatalok foganatosítják.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás tipikusan kérelemre, vagy megkeresésre induló, és szigorúan a kérelemhez és a benyújtott okiratok tartalmához kötött, speciális közigazgatási eljárás.
Az okirati elv miatt pedig az ingatlanügyi eljárásban a tényállás feltárása is mást jelent, mint más közigazgatási eljárásokban, hiszen itt nemcsak a tanuk meghallgatása és más bizonyítási eljárás alkalmazása kizárt, hanem még a felek okiratba foglaltaktól eltérő akarata se vehető figyelembe.

Az ingatlan-nyilvántartási kérelmeket az erre szolgáló nyomtatványon kell benyújtani a területileg illetékes járási földhivatalnál, mellékelve a bejegyzés alapjául szánt okirat két eredeti és egy másolati példányát.
Az olyan kérelemre induló eljárásoknál, amelyeknél a jogváltozás alapjául közjegyző által készített okirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező.
Az ingatlan-nyilvántartás díjköteles eljárás. A díjfizetési kötelezettség mértékét, valamint a tárgyi és személyi díjmentességben részesülők körét, valamint a szükséges tudnivalókat az 1996. évi LXXXV. törvény tartalmazza.

A beadványokat érkezésük napján a földhivatal iktatja. Ez az iktatószám, az érkezés dátumával együttesen adja meg a kérelem rangsorát.

A rangsor intézményének az ingatlanügyi eljárásban döntő szerepe van. Egyrészt a beadványokat ennek megfelelő sorrendben kell elintézni, másrészt a tulajdoni lapra történő bejegyzés soha nem a tényleges elintézés idejét, hanem az alapul szolgáló kérelem rangsorát mutatja. Ennek oka abban keresendő, hogy a tulajdoni lapra bejegyzett jogok és feljegyzett tények az alapul szolgáló kérelem benyújtására visszaható hatállyal jönnek létre. Ebből fakad viszont az is, hogy ha valaki a bejegyzés megtörténtének tényleges időpontját akarja megtudni, annak ki kell kérnie az okirattárból a bejegyzés iratanyagát tartalmazó ügyiratot, melyben megtalálható a bejegyző határozat "tőpéldánya", melyet az elintézés időpontjában nyomtat ki az ügyintéző.

A tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem iktatószámát (a dátummal együtt) a kérelem tartalmának rövid ismertetésével a földhivatal az érkezés napján feljegyzi az érintett ingatlan tulajdoni lapjára. Ez a széljegy. A széljegy mutatja, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan egy még el nem bírált kérelem érkezett, mely a dolog természetéből adódóan vagy elvezet arra a bejegyzésre, amire irányul, vagy nem. Célja a figyelemfelhívás. A kérelem elintézésével, vagyis a kért bejegyzés megtörténtével, vagy elutasításával egyidejűleg a széljegy értelemszerűen eltűnik.

A járási földhivatal határozata ellen fellebbezésnek van helye, melynek előterjesztésére a kézhezvételtől számított 22 napon belül van lehetősége a határozatot sérelmező ügyfélnek. A fellebbezést a megtámadott döntést hozó járási földhivatalnál kell benyújtani. A fellebbezés nincs formanyomtatványhoz kötve, de szintén díjköteles. Díja 10.000,-Ft.

A fellebbezést a járási földhivatal az ügy előzményi irataival együtt felterjeszti II. fokú eljárás lefolytatása céljából a megyei földhivatalhoz.
A megyei földhivatal ingatlan-nyilvántartási osztálya az ügy kivizsgálását követően az I- fokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. Utóbbi esetben szükség szerint új I. fokú eljárás lefolytatását is elrendeli.
A megyei földhivatal határozatát az I. fokon keletkezett iratanyag visszaküldése mellett megküldi az I. fokon eljárt földhivatalnak, hogy az vezesse át a döntést az ingatlan-nyilvántartáson, és ezt tartalmazó határozatával együtt kézbesítse a megyei földhivatal határozatát is az érdekelteknek.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szükséges mértékű bírói kontroll alá helyezését is biztosítja a jogalkotó, mivel a megyei földhivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírósági jogorvoslati kérelemmel élhet az, akinek jogát a döntés sérti. A II. fokú döntés elleni keresetlevelet az I. fokon eljárt földhivatalban kell benyújtani, amely az ügy előzményi irataival együtt továbbítja a keresetlevelet a megyei földhivatalhoz. A megyei földhivatal csatolja a nála keletkezett iratanyagot, és érdemi ellenkérelmével együtt felterjeszti a keresetet a megyei bírósághoz.
A megyei bíróság ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs.

Nyomtatóbarát verzió